Bár szinte lehetetlennek tűnik a cím ellenére, állítólag mégsem az. A cikk írója mérget nem merne venni rá, hogy sikerülhet, de vállalkozó szelleműek bátran próbálják meg! Egy ásónyit ássunk ki a földből, és egy kb. 50 centis 40-es műanyag csövet fogjunk be a fúrógépbe! A műanyag cső lesz a fúrószerszám, aminek a végét levágtuk 45 … Olvass tovább
Talajvíz – Ez az első vízadó réteg a talaj felszíne alatt közvetlenül. A talajvíz csupán öntözésre alkalmas, vagy ipari célokra, ivóvíznek nem alkalmas, tekintve, hogy a felszínről leszivárgott szennyeződéseket tartalmaz Rétegvíz – A talajvíztől ( azaz az első vízadó rétegtől) vízzáró réteggel elkülönülő vízadó réteg a rétegvíz., mely akár egy, akár több rétegből is állhat. … Olvass tovább
Az egyik legfontosabb különbség az ásott és a fúrt kutak között, hogy a kútfúrás az olcsóbb megoldás! A másik fontos különbség, hogy a fúrt kút folyamatos vízadásra képes, nyári időszakban is, ellenben az ásott kút a nagy kánikulában, csapadékmentes időszakban, végső esetben akár ki is apadhat. Míg a kútfúrás néhány nap alatt elkészül és gyakorlatilag … Olvass tovább
Amennyiben a rétegvízből nyert vizet emberi fogyasztásra szeretnénk használni, akkor muszáj azt a vizet valahogy bejuttatni a lakásba, azaz ki kell építeni valamiféle csőrendszert, vagy vezetéket, aminek segítségével a kútfúrás terméke eljut a poharunkig. Ehhez szükség lesz szivattyúra, csövekre, különböző szerelvényekre, hidrofor tartályra és nyomáskapcsolóra. Amennyiben áramláskapcsolóval vezérelt a szivattyúnk, abban az esetben csak kevés … Olvass tovább
Először is fontos tudni, hogy a kútfúráshoz minden esetben szükséges engedély. Azok a fúrt kutak, melyeket lakossági felhasználók rendelnek, nagyrészt talajvizes kutak. Legelső lépésként meg kell terveztetni szakemberrel a kutat, az elkészült tervet pedig be kell nyújtani az illetékes szakhatóság felé. Ez magánszemélyek esetében ( max.30 m kút esetében, max. évi 500 m3 vízvétel) a … Olvass tovább
Ha azt szeretnénk, hogy az udvarunkban saját kutunk legyen, akkor ásatnunk kell egyet. Legalábbis régen a kútásás volt az egyetlen módszer. Ma, ha kútban gondolkodunk, akkor több lehetőségünk is van. Kút kialakítására ugyanis 3 lehetőségünk van: kútverés kútásás kútfúrás Kútverés esetén egy hosszú vascsövet vernek a földbe, melynek oldalán lyukak vannak. A csövet a talajvíz … Olvass tovább
Ma, amikor a vezetékes víz ára az egekben van, sokan visszasírjuk a régi jó kutakat. Persze aki társasházban vagy tömbházban lakik, annak nincs más lehetősége, csak a drága csapi víz használata. Azonban akiknek családi házuk van, esetleg hétvégi házuk, vagy nyaralójuk, ők gyakran gondolkodnak el azon, hogy mennyivel gazdaságosabb egy kút. Ilyenkor jön szóba a … Olvass tovább
A vezetékes víz megjelenése ellenére ma még mindig megoldható családi házak, kisebb gazdaságok vagy tanyák felszín alatti vízrétegből történő vízellátása különféle kutak segítségével. Ehhez tudni kell, hogy a felszín alatt megbúvó vízkészleteink több rétegben helyezkednek el, és minél mélyebbre fúrunk, annál tisztább vizet kapunk, de annál nagyobb lesz a többi vízréteg elszennyeződésének az esélye is. … Olvass tovább
Noha sokan szeretnének kutat fúratni otthonukban, azonban rengetegen már az engedélyeztetés során elakadnak. Ha 30 méter feletti kutat szeretnénk – ami az első vízzáró réteget érinti –, maximum 500 köbméternyi éves vízkivétellel, akkor elegendő lesz csak besétálnunk az illetékes önkormányzathoz, ahol bővebb tájékoztatást, illetve szükséges dokumentumokat is kaphatunk az engedélyeztetéshez. Amennyiben azonban ennél több vízre … Olvass tovább
Nagyon sokan vélekednek úgy, hogy egy kutat teljesen felesleges engedélyeztetni, mert egyrészt úgyis csak ők használják – például kisebb öntözésre, autómosásra, esetleg bizonyos mértékig fogyasztásra –, azonban érdemes ezt alaposan átgondolni, egy engedélyeztetett, hivatalos kút ugyanis mindig több előnnyel, mint hátránnyal rendelkezik majd. Amit tudni érdemes, illetve kell, hogy a föld alatt megtalálható vízkészlet a … Olvass tovább