Kútfúrás lépései

Saját kút létesítésének folyamata

Kútfúrás első lépése: Engedélyeztetés

A kútfúrást minden esetben az engedélyek beszerzésével kell kezdeni. A település Önkormányzat hatáskörébe tartozik abban az esetben, amennyiben a vízkivétel a napi 1,5 m3-t illetve az évi 500 m3-t nem haladja meg.
Az engedély kritériuma talajvízre telepített kút esetén: a kút tulajdonosa a kitermelt vizet kizárólag háztartásának, illetve tevékenységének szükségleteinek kielégítésére használhatja fel.
Az engedély kritériuma rétegvízre telepített kút esetén: minden esetben engedélyhez kötött, a felhasznált mennyiség után (hitelesített vízóra felszerelése kötelező) arányosan járulékot kell fizetni.

Kútfúrás második lépése: Igényfelmérés

A kútfúrás elkészítése előtt mérlegelni kell annak felhasználását. Nem mindegy, hogy főként öntözésre, házi vízellátásra vagy ivóvíznyerésre van szükség. Mérlegelni kell a talaj minőségét is.

Kútfúrás harmadik lépése: Kútfúrás

A kútfúrást minden esetben bízzuk szakemberre, hogy az rövid időn belül ne váljon használhatatlanná. A talajvízre telepített kutak mélysége általában 15-20 méter, de már az ilyen kútfúrás is komoly szakértelmet kíván. A házilagos kútfúrás komoly veszélyeket hordoz magában.

Kútfúrás negyedik lépése: Próbaszivattyúzás

A kút átadása előtt próbaszivattyúzásra kerül sor, közvetlenül a tisztítószivattyúzás után. A műveletet addig folytatják, amíg homokolást nem tapasztalnak miközben fokozatosan növelik a kiszivattyúzott víz mennyiségét.

Kútfúrás ötödik lépése: Üzemi vízszint meghatározása

Ez a lépés határozza meg, hogy mekkora teljesítményű szivattyúra van szükség. Búvárszivattyút kell használni, ha az üzemi vízszint 8 méternél mélyebben van.

Kútfúrás hatodik lépése: Üzembe helyezés

Az engedélyeztetéshez szükséges meghatározni az óránkénti hozamot és a kút vízszintjét. A kitermelt vizet minden esetben be kell vizsgálni, annak meghatározása érdekében, hogy azt milyen célokra lehet felhasználni.

Vonatkozó jogszabályok:
– 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről
– 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól,
– 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról,
– 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről,
– 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket.),
– 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról,
– 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről

Top