1. A kút homokol – Rögtön a kútfúrás után ez még teljesen természetes jelenség. Erre mondják azt, hogy a kutat „járatni„ szükséges. Fontos, hogy szűrőt kell építeni a folyásirányba, amit gyakran kell figyelni és tisztítani. Ha a homokolás tartósan fennáll, akkor érdemes beépíteni homokleválasztó berendezést, ami gyakorlatilag kicentrifugálja a homokot a vízből.
2. Nem megfelelő a hozam – Ebben az esetben ciszterna építésére van szükség, amibe átszivattyúzzák a vizet, ahonnan pedig egy nagyobb teljesítményű szivattyúval kell ellátni a az öntözőhálózatot.
3. A kút nem a meglévő öntözőrendszer vízigénye szerint töltődik újra – Ez esetben az öntözési zónák között kell hagyni valamennyi időt, vagy több részletben kell megoldani az öntözést.
4. Gázos víz – Ebben az esetben mély kútszivattyút kell alkalmazni, mivel azok elmerülnek, és nem lépnek fel szívási gondok. Önfelszívó szivattyúk is használhatók, mivel azok kidolgozzák magukból a gázbuborékokat.
5. Algás a víz – szűrővel orvosolható a probléma, kivéve a fonalalga esetében, azt csak homokszűrővel lehet kiküszöbölni.

Bár szinte lehetetlennek tűnik a cím ellenére, állítólag mégsem az. A cikk írója mérget nem merne venni rá, hogy sikerülhet, de vállalkozó szelleműek bátran próbálják meg!

Egy ásónyit ássunk ki a földből, és egy kb. 50 centis 40-es műanyag csövet fogjunk be a fúrógépbe! A műanyag cső lesz a fúrószerszám, aminek a végét levágtuk 45 fokban. A műanyag csövet fúrjuk le a géppel.

Tegyünk az ásónyomba egy 110-es, 50 cm-es csövet, bele egy 110/50-es T idomot! Ennek kifolyásához tegyünk egy legalább 50 literes műanyag ládát!

Helyezzünk a vízzel teli ládába egy búvárszivattyút, és kössük össze a kivezetését egy 40-es 90-fokos műanyagsarokkal, melyhez tegyünk egy menetes toldót, valamint egy kb. 3 méteres locsolócsövet.

Indítsuk el a szivattyút, és a fúróként működő csövet mozgassuk jobbra-balra, és nyomogassuk lefelé is! A víz a 110/50-es csövön a kimosott homokkal együtt vissza fog folyni a ládába.

Időnként álljunk meg, és hagyjuk, hogy a víz kiöblítse a talajréteget, mind e közben mozgassuk fel-le irányba a fúróalkalmatosságunkat!

Miután az első kétméteres cső lement, melegítsük hőlégfúvóval a következő csövet, és az előző cső végét kenjük be műanyagragasztóval, és illesszük rá a következő csövet. Csatlakoztassuk a szivattyút, és így haladjunk egyre lejjebb és lejjebb!

Talajvíz – Ez az első vízadó réteg a talaj felszíne alatt közvetlenül. A talajvíz csupán öntözésre alkalmas, vagy ipari célokra, ivóvíznek nem alkalmas, tekintve, hogy a felszínről leszivárgott szennyeződéseket tartalmaz

Rétegvíz – A talajvíztől ( azaz az első vízadó rétegtől) vízzáró réteggel elkülönülő vízadó réteg a rétegvíz., mely akár egy, akár több rétegből is állhat. A szennyeződésektől sokkal jobban védett rétegről van szó, akár ivóvíz minőségű is lehet.

Fúrótorony – a kútfúráshoz speciálisan kialakított eszköz, melynek segítségével furatot képeznek a földbe, amely furatból lesz a kút.

Vert kút – Egy hosszú csövet, – melynek oldalai lyukasak – levernek a földbe, és a lyukakon keresztül fog befolyni a víz, melyet szivattyúval hoznak felszínre.

Ásott kút – nagyanyáink kerekes kútja, melyet ásással alakítottak ki, s több hónapon át tartó munkafolyamat végén lett egy ásott kutunk, melynek vízhozama jelentősen függ a csapadék mennyiségétől és az időjárástól. Ma már emberi fogyasztásra nem alkalmas ezen kutak vize.

Az egyik legfontosabb különbség az ásott és a fúrt kutak között, hogy a kútfúrás az olcsóbb megoldás!

A másik fontos különbség, hogy a fúrt kút folyamatos vízadásra képes, nyári időszakban is, ellenben az ásott kút a nagy kánikulában, csapadékmentes időszakban, végső esetben akár ki is apadhat.

Míg a kútfúrás néhány nap alatt elkészül és gyakorlatilag rögtön használható, addig a kútásás több hetes, vagy akár több hónapig is eltartó munka lehet.

A kútfúrás esetében nincsenek járulékos plusz költségek, mint például a föld elszállítás, kútgyűrű, valamint a daruzás költsége.

A fúrt kútban tisztább vizünk lesz, mint az ásott kútban, és nem telik fel homokkal. Az ásott kút idővel feliszapolódik, amit bizonyos időközönként emberi erővel kell megtisztítani, ami nem olcsó munka.

A fúrt kúttal mélyebbre tudunk menni, míg az ásott kúttal kevésbé. Az ásott kút vize ebből adódóan kevésbé lesz egészséges, emberi fogyasztásra alkalmas, mint a fúrt kút vize.

A fúrt kutat, – különösen a nagy átmérővel rendelkezőt- szükség esetén tovább lehet fúrni szakszerűen, ellenben az ásott kúttal, amibe nem lehet belefúrni.